Válassza az Oldal lehetőséget

Mi az IBD?

Mi az IBD?

A gyulladásos bélbetegség (IBD – Inflammatory Bowel Disease) a vastagbél és a vékonybél gyulladásos állapotainak gyűjtőneve. A gyulladásos bélbetegség fő típusai a Crohn-betegség és colitis ulcerosa.

A Crohn-betegség tünetei a vékony- és a vastagbélben, valamint a szájban, a nyelőcsőben, a gyomorban és a végbélnyílás tájékán jelentkeznek, míg a colitisé elsősorban a vastagbél és a végbél között fordulnak elő. A vérben jelenleg nem ismertek olyan betegségspecifikus markerek, amelyek lehetővé teszik a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa megbízható kimutatását. Az orvosok által a Crohn-betegség és az UC (Ulcerative Colitis) közötti különbség a gyulladásos elváltozások helye és jellege. Mikroszkóposan a fekélyes vastagbélgyulladás a nyálkahártyára korlátozódik (a bél epithelialis bélésénél megáll), míg a Crohn-betegség a bélfal teljes vastagságát érinti (transzmuralis elváltozás).

Annak ellenére, hogy Crohn és az UC nagyon különböző betegségek, mindkettő a következő tünetekkel járhat: hasi fájdalom, hasmenés, rektális vérzés, súlyos belső görcsök/izomgörcsök a medence területén és fogyás. Az anaemia (vérszegénység) a gyulladásos bélbetegség leggyakoribb extraintesztinális (bélen kívűli) szövődménye, de előfordulnak májproblémák, ízületi gyulladás, bőr- és szemproblémák megjelenése is. Kapcsolódó panaszok vagy betegségek közé tartoznak az arthritis (ízületekkel kapcsolatos betegség), a pyoderma gangrenosum (fekélyes bőrbetegség egyik formája), a cholangitis (epe utak körülírt vagy generalizált gyulladása) és a NTIS (nem-pajzsmirigy betegség szindróma). Megnő a hajlam a mélyvénás trombózis és tüdőgyulladás lehetőségére.

Az IBD diagnózisa általában a székletben lévő gyulladásos markerek (széklet calprotectin) értékelésével történik, amelyet kolonoszkópia és a patológiás elváltozások biopsziája követ.

A jelen orvosi álláspont szerint az IBD egy komplex betegség, amely a környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásából ered, ami immunológiai válaszokat és gyulladást eredményez a bélben. Ez a megállapítás azonban még nincs megcáfolhatatlanul alátámasztva.

Az okokat széles körben kutatják:

Egyes nézetek szerint a helytelen táplálkozási szokások a CU magasabb kockázatával járnak. Ezt a kijelentést arra alapozzák, hogy különösen az egészséges táplálkozási mintázat legmagasabb tercierjében mozgó egyéneknél 79%-kal csökkent a colitis kockázata. A gluténérzékenység gyakori az IBD-ben és a flare-ekkel (fellángolások) összefüggésben van. A gluténérzékenységet a Crohn-betegség 23,6 %-ában és a fekélyes vastagbélgyulladásos betegek 27,3% -ánál jegyezték fel. A magas fehérjetartalmú étrend, különösen az állati fehérje, a gyulladásos bélbetegség és a relapszusok fokozott kockázatával járhat. *


*Megjegyezés: az IBDpress.hu szerkesztői csapata mindig fenntartással fogadja a diétás megállapítások és következtetések megjelenését és arra biztatjuk olvasóinkat, hogy mielőtt bármilyen szélsőségesen kizáró táplálkozási formát folytatna, mindenképp konzultáljon orvossal vagy más hozzáértő szakemberrel.

Egy másik nézet szerint a betegség kialakulásának fő szerepe a mikrobiom (az emberi testben elő mikroorganizmusok mikrobióták alkotta ökológiai rendszer, jelen esetben bélflóra) megváltozott összetételében keresendő. Kimutatták, hogy IBD-vel érintett betegeknél 30–50 százalékkal kevesebb a kommunális baktériumok biológiai sokfélesége, mint az egészséges egyéneknél. Az enterális baktériumok számát és összetételét nagyban befolyásolják a szedett gyógyszerek (pl. antibiotikumok) és orális vas készítmények, valamint a koncentrált tejzsírok (a feldolgozott élelmiszerek és édességek közös összetevője).

Az előző felvetéshez kapcsolódik a következő kutatási irány. A bél mikrobióta összetételének változása fontos környezeti tényező az IBD kialakulásában. Az intesztinális mikrobióta káros változásai nem megfelelő (kontrollálatlan) immunválaszt váltanak ki, amely a bél epitheliumának károsodásához vezet.  Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy lehetővé teszi a mikrobióta nem megfelelő beszivárgását oda nem illő traktusokba, amely viszont immunválaszt vált ki. Ebből a szemszögből tehát az IBD egy gátfunkciós hibából eredő betegség.

A genetikai okokat is nagy erőkkel próbálják feltárni, amelynek eredményeként mára már több mint 200 féle gént hoztak összefüggésbe vele. A különböző tanulmányok próbálnak választ adni az immunrendszer degeneratív válaszának genetikai indíttatására IBD-ben. Az ilyen irányú kutatások nagyon fontosak, hiszen ennek eredményeként születhetett meg az IBD kezelés mai legmodernebb formája, a biológiai terápia.

A gyulladásos bélbetegségekről, terápiás lehetőségeiről, szövődményeiről bővebben további rögzített cikkeink adnak szélesebb tájékoztatást a két betegségtípust elkülönítő tárgyalásban.

A szerzőről

Varga Mónika

A nevem Varga Mónika. Immár 13 éve gyürkőzöm a crohn-nal, szinte minden orvosi terápiás eljárást kipróbáltam, ami elérhető Magyarországon. Szenvedélyesen és kitartóan hiszek abban, hogy amíg nem találják meg a gyógymódot, a remissziós időszakok elérése, elnyújtása minden IBD beteg legjobban felfogott érdeke és célja kell legyen. Bízom a tapasztalatban, miszerint az orvostudomány fejlődése megállíthatatlan. Ebből számomra logikusan következik, hogy előbb-utóbb az IBD is gyógyítható betegségként lesz majd számon tartva. Addig is a széleskörű tájékozódás, tájékoztatás a fő fókuszom.