Válassza az Oldal lehetőséget

IBD-ben alkalmazott gyógyszer típusok Magyarországon

IBD-ben alkalmazott gyógyszer típusok Magyarországon

A gyulladásos bélbetegség (IBD), beleértve a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást, az orvostudomány mai álláspontja szerint gyógyíthatatlan, kialakulásának oka eddig is feltáratlan.

Orvosi kezelésének három fő célja van:

  • A remisszió elérése (a tünetek hiányának megteremtése)
  • A remisszió fenntartása (a tünetek vagy a fellángolások megelőzése)
  • Az életminőség javítása

E célok elérése érdekében a kezelés a bél folyamatos állapot-ellenőrzésére irányul, vizsgálva és karban tartva az IBD tüneteit. Nincs szabványos megközelítés az IBD-vel élő emberek kezelésére. A betegség tünetei, a betegség súlyossága és az, hogy a betegség hogyan hathat egy személyre, jelentős eltéréseket mutatnak, ezért a kezelések is sokszínűek.

A jelenlegi orvosi protokoll elkötelezett a folyamatos ellenőrzés és kommunikáció, valamint a gyógyszeres terápiák mellett.

Sok orvosság áll rendelkezésre a betegség tüneteinek és gyulladásának szabályozására. Az IBD gyógyszerek általában a következő kategóriákba tartoznak:

1.   Aminoszalicilátok (Salazopyrin, Pentasa, Salofalk stb.)

Az aminoszalicilátok 5-aminoszalicilsavat tartalmaznak, amelyet röviden „5-ASA” -nak nevezünk. Az 5-ASA segíthet az emésztőrendszer gyulladásának csökkentésében, azáltal, hogy közvetlenül az emésztőrendszer belsejében fejti ki jótékony hatását. Általában az adagolásuk szájon át történik, hosszú felszívódású formátumot tartva. Az aminoszalicilát-gyógyszereket általában enyhe-közepes IBD-vel rendelkező betegek fenntartó kezelésére használják, ami azt jelenti, hogy rendszeresen szedetik őket a betegség kezelésére, amik hosszabb távon csökkentik a tüneteket. Kutatások kimutatták, hogy főként colitis esetén bizonyultak nagyon hatásosnak.

2.   Kortikoszteroidok (Metypred, Medrol, Entocort, Budenofalk stb.)

A kortikoszteroidok csökkentik az immunrendszer aktivitását és korlátozzák az emésztőrendszer gyulladását. A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladások rövid távú kezelésére használják őket, mivel gyorsan, néha néhány nap és néhány hónap múlva csökkenti a gyulladást. Fontos megjegyezni, hogy a kortikoszteroidok nem tekinthetők hosszú távú terápiának a mellékhatások nagy potenciálja miatt. A kortikoszteroidokat szájon át, rektálisan vagy injekcióval lehet alkalmazni és a terápia mind az egészségügyi csapat, mind a beteg részéről nagy odafigyelést igényel.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a szerek nem a beteg szövetekre hatnak, hanem az egész szervezetre, ezért nagy megfontolást igényel a kezelés. Mellékhatásokat tekintve kialakulhat holdvilág arc, befolyásolja a szervezet vízvisszatartó képességét, tehát a végtagok megduzzadását is magával vonhatja, izom és ízületi problémák, elhízás, szürke hályog és csontritkulás is előfordulhat az alkalmazásával.

3.   Immunmodulátorok  (Imuran, Methotrexat stb.)

Az immunmodulátorok arra szolgálnak, hogy hosszabb ideig nyugtassák a helytelenül működő immunrendszert.  Gyakran alkalmazzák az IBD-vel rendelkező betegek hosszú távú kezelésében. Mivel hatásuk észlelése 3-6 hónapig (vagy tovább) is eltarthat, az immunmodulátorokat gyakran a gyorsabb hatású kortikoszteroidokkal együtt kezdik azzal a megfontolással, hogy a betegek abbahagyják a szteroidok szedését, miután az immunmodulátorok hatnak. Alkalmazhatók más szerekkel, például biológiai anyagokkal kombinálva is, és a gyógyszertől függően injektálhatók vagy pirulák formájában is bevehetők.

Az immunszuppresszív hatóanyagokat szedő betegek mellékhatásként jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, így ez a kezelési módszer is szoros orvosi együttműködést igényel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő odafigyelés mellett akár évekig is biztonságos ez a terápia.

4.   Antibiotikumok (Klion, Ciprobay)

Az antibiotikumok többféle fertőzés kezelésére kerülnek felírásra, amelyben az IBD-s betegek szenvedhetnek. A Crohn-betegség komplikációiban, mint például tályogok és fistulák (a bél rendellenes kapcsolatai a test többi részéhez), az antibiotikumok nagyon hasznosak, gyakran a műtét utáni időszakban is használatosak a fertőzés megelőzésére.

Az antibiotikumokat szájon át vagy intravénás infúzióval lehet bevinni, az orvos ajánlásától függően. Természetesen az IBD-ben szenvedő betegek, mint mindenki más, időnként az emésztőrendszeren kívüli fertőzést is elkapnak. Bizonyos IBD-s betegek különösen hajlamosak a fertőzésekre, ha gyengített immunrendszerük van az IBD kezeléséhez szükséges gyógyszerektől. Bizonyos esetekben ezeknek a fertőzéseknek antibiotikus kezelésére van szükség.

5.   Biológiai terápiák (Remicade, Humira, Entyvio stb.)

A biológiai terápiák olyan fehérjék alkalmazástechnikájának a gyűjtőnevei, amik blokkolják a testben lévő specifikus molekulák működését, amelyek szerepet játszanak a gyulladás okozásában. Ezeket a gyógyszerek az IBD közepesen súlyos és súlyos formáiban vetik be. Olyan betegeknél, akik nem reagáltak jól más típusú gyógyszerekre, vagy azok számára, akiknek nagy a kockázata a betegség komplikációinak. A biológiai gyógyszerek beadhatóak injekcióban vagy intravénásan (az alkalmazott szertől függően). Mellékhatásait tekintve, ez a terápia sem kockázatmentes. A fehérjék elnyomják az immunrendszer egy részét, amely felelős például a tumoros sejtek felismerésében és harcában.

6.   Más gyógyszerek (fájdalomcsillapítók, görcsoldók stb.)

Az IBD önmagában is egy igen erőt próbáló betegség, amely sokszor jár együtt fájdalommal és görcsökkel. Ezeket nyilván enyhíteni szeretné a beteg és a biztonságosan alkalmazott szerek megválasztása mindig függ az épp aktuális IBD terápiától. A székletfogók és hashajtók alkalmazása szintén egyéni igény szerint beállítandó. Az IBD-ben terápián kívül szedni kívánt egyéb gyógyszerekről mindig érdemes konzultálni a kezelőorvosokkal (gasztroenterológus, házi orvos), hogy a gyógyszerkölcsönhatások mértéke a minimálisra csökkent szinten legyen tartható.

A felnőtteknél alkalmazott gyógyszerek közül sok az IBD-ben szenvedő gyermekeknél is alkalmazható. Ezek felírását azonban különösen megfontolják. Ezen túlmenően, a terhes, a terhességet tervező vagy a szoptatás alatt álló nőknek meg kell beszélniük a gyógyszeres kezelési lehetőségeiket az orvosaikkal (nőgyógyász, gyermekorvos, gasztroenterológus, stb.).

Források:

A szerzőről

Varga Mónika

A nevem Varga Mónika. Immár 13 éve gyürkőzöm a crohn-nal, szinte minden orvosi terápiás eljárást kipróbáltam, ami elérhető Magyarországon. Szenvedélyesen és kitartóan hiszek abban, hogy amíg nem találják meg a gyógymódot, a remissziós időszakok elérése, elnyújtása minden IBD beteg legjobban felfogott érdeke és célja kell legyen. Bízom a tapasztalatban, miszerint az orvostudomány fejlődése megállíthatatlan. Ebből számomra logikusan következik, hogy előbb-utóbb az IBD is gyógyítható betegségként lesz majd számon tartva. Addig is a széleskörű tájékozódás, tájékoztatás a fő fókuszom.