Válassza az Oldal lehetőséget

Az IBD és a terhesség II. rész

Az IBD és a terhesség II. rész

Hogyan befolyásolják a gyulladásos bélbetegségek a terhességet?

Ma már általánosan elismert tény, hogy a colitis ulcerosás és Crohn-beteg nők esetében gyakoribbak a rossz kimenetelű terhességek. Bár a kutatók eredményei számos fontos kérdésben nem egyeznek, gyakran készülnek újabb és újabb tanulmányok a várandósságra vonatkozóan, hiszen a betegek nagy részét a gyermekvállalásra alkalmas korban diagnosztizálják.


Egy népességalapú kutatás során 2377 Crohn-beteg terhes nő esetét követték végig. Az egészséges lakossághoz képest magasabb az aránya a koraszülésnek, a kis súllyal született csecsemőknek és császármetszésnek. Egy másik, colitis ulcerosás terhes nők eseteit vizsgáló kutatás ugyanerre az eredményre jutott. Mindkét kutatás szerint a betegség súlyossága nagyban befolyásolta a terhesség kimenetelét.


Egy Bortoli és kollégái által publikált kutatás szerint viszont nincs jelentős különbség az egészséges és az IBD-s nők terhessége során fellépő komplikációk gyakoriságában (vetélés, koraszülés, császármetszés, fejlődési rendellenességek) és nem befolyásolja a születési súlyt sem. A résztvevő betegek nagy része a fogantatás idején és a terhesség alatt is végig tünetmentes volt.


Egy hasonló, 461 terhes nőt vizsgáló tanulmány szerint a terhesség során gyakoribbak a komplikációk, de az újszülöttek egészségét nem befolyásolja. Gyakoribbak a vetélések, preeklampszia, elölfekvő méhlepény, lepényleválás, a magzatburok idő előtti repedése. Ebben a tanulmányban nem találtak összefüggést a terhesség alakulása és a betegség aktivitása között, bár bizonyos faktorok, mint például az IBD megléte, korábbi bélműtét vagy a színes bőr esetén gyakoribbak voltak a szövődmények.


Molnár és társainak kutatásából az derül ki, hogy azok a páciensek, akiknek a diagnózis felállítása előtt és után is volt terhességük, utóbbi esetben gyakrabban fordult elő koraszülés és kis születési súly. Ugyanakkor a terhesség kimenetelét nem befolyásolja sem a betegség aktivitása, sem az, hogy mely területeket érint, sem a szülés módja.


A felsorolt kutatási eredményekből is látszik, hogy nincs egyetértés az orvostudományban arra vonatkozóan, hogy mennyire lényeges a betegség aktivitási szintje a várandósság során, azonban a legtöbb orvos azt tanácsolja, hogy a betegek érjék el a remissziót a fogantatás előtt, valamint a terhesség során is folytassák a kezelést, amiben előtte részesültek. Egyes kutatások szerint a magzati halálozások és a koraszülések száma emelkedik, ha a betegek aktív időszakban esnek teherbe. Azoknak a colitis ulcerosás nőknek, akik aktív időszakban vállalnak gyermeket, nagyobb eséllyel lesznek sokszor betegek a gyerekeik.


Nincs egyezés a tudósok körében a fejlődési rendellenességek megnövekedett kockázatát illetően sem. Egy Dominitz és társai vezette kutatás szerint a colitis ulcerosás édesanyák gyermekeinél gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek, ezt támasztja alá egy Cornish-féle tanulmány is. A megnövekedett kockázat okai egyelőre ismeretlenek.


Hogyan befolyásolja a terhesség a gyulladásos bélbetegségeket?


Azon IBD-s betegek esetében, akik nyugalmi állapotban estek teherbe, nagy valószínűség szerint a betegségük remisszióban marad a terhesség végéig és a szülést követő időszakban is, erre 80%-os esélyt jósolnak a szakemberek. Az aktív gyulladás idején gyermeket vállaló nők 66%-ának nem javul az állapota a várandósság időszakában sem, sőt előfordulhat a tünetek súlyosbodása is.


A kutatások alapján a fellángolások aránya hasonló terhes és nem terhes nőknél is. Például a colitis ulcerosás betegek esetében a relapszusok aránya 34%-os volt évente a várandósok között, egyébként ez a szám 32%. Azoknál a Crohn-beteg nőknél, akik nyugalmi állapotban estek teherbe, a relapszus valószínűsége megegyezik a nem terhesekével. Azok viszont, akik aktív időszakban fogantak meg, sokkal magasabb arányban lángolt fel terhesség alatt a betegségük (33% helyett 50%).


A várandósság idején bekövetkező fellángolások kezelése hasonló ahhoz, ahogy alapesetben is kezelnék: a legtöbb IBD-ben alkalmazott gyógyszer biztonsággal használható terhesség alatt is, ezt a témát a cikksorozat következő részében fogjuk kifejteni.

A cikksorozat első része: A terhesség és az IBD I. rész

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4836574/

A szerzőről

Szendrei Blanka

Nagy-Szendrei Blanka vagyok, Miskolcon élek a férjemmel. Miközben dolgozom és egyetemre járok, próbálok együtt élni a Crohn-betegséggel. Szabadidőmben írok vagy kreatívkodom. Azért csatlakoztam ehhez a kezdeményezéshez, mert fontosnak tartom, hogy a hozzám hasonló helyzetben lévő betegek is megfelelő tájékoztatást kapjanak az állapotukról és a lehetőségeikről. És ami még fontosabb, hogy ne felejtsék el, az orvostudomány sem felejtette el őket.